A Mentalmap.org magyar nyelvű oldalait 2011-től az Innoratio Kutatóműhely Közhasznú Egyesület szerkeszti.
The Hungarian pages of Mentalmap.org are maintained by Innoratio Research Public Benefit Association.

Mentalmap

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Mentális térképezés

Mentális térképezés

E-mail Nyomtatás PDF

Mi a mentális térképezés?

A mentális vagy kognitív térképezés (Downs és Stea 1973:15 meghatározása szerint) „pszichológiai folyamatok sorozatából álló folyamat, amely megjegyzi, kódolja, raktározza, előhívja és dekódolja a mindennapi térbeli környezetre (…) vonatkozó információt.” A kognitív térkép ilyen értelemben egy kognitív tulajdonság, amely a fejekben található. Amikor egy kutató mentális térképezést végez, akkor a térképek térképezésével, azaz a fejekben található mentális térképek összegyűjtésével és interpretációjával foglalkozik.

Mi az a mentális térkép?

A térhasználat átrajzolja tudatunkban a település tényleges képét. A mindennap bejárt távok rövidebbnek tűnnek, a ritkán látogatott helyeket távolinak gondoljuk. Saját környékünket barátságosnak véljük, más városrészeket idegennek, vagy egyenesen rossz környéknek. Hogy mi a távoli és mi a közeli, mi a sajátunk és mi az idegen, az természetesen mindig szubjektív, előzetes tapasztalatok, motivációk, képességek függvénye. A mentális vagy kognitív térképezés[1] (Downs és Stea 1973:15 meghatározása szerint[2]) „pszichológiai folyamatok sorozatából álló folyamat, amely megjegyzi, kódolja, raktározza, előhívja és dekódolja a mindennapi térbeli környezetre (…) vonatkozó információt.” A kognitív térkép ilyen értelemben egy kognitív tulajdonság, amely a fejekben található. Amikor egy kutató mentális térképezést végez, akkor a térképek térképezésével, azaz a fejekben található mentális térképek összegyűjtésével és interpretációjával foglalkozik.

Elmélettörténet

A mentális térképezés interdiszciplináris terület, amely az 1960-as évektől kezdve körülbelül egy időben jelent meg a földrajz, a pszichológia, nyelvészet és a társadalomtudományok, elsősorban a kulturális antropológia területén.

A mentális térképek vizsgálata – egyes meglátások szerint – egyidős a kultúra kutatásával, és térhasználat címke alatt már a századforduló néprajzi és antropológiai irodalmában is megjelent. Bronislaw Malinowski[3] (1922), bár kognitív térképezés nála nem bukkan fel, a Trobriand-szigetek közötti kereskedelmi lánc leírásakor utal arra, hogy a szigetek lakói a közvetlenül szomszédos szigeteket tartják közelinek, és ez az elképzelés hatással van a kereskedelmi kapcsolatok alakulására. A hazai néprajzi irodalomból nemzetközi ismertsége és hatása miatt is kiemelendő Hofer Tamás és Fél Edit[4] (1964, 1997) munkája a magyar paraszti gazdálkodás tér- és időbeosztásáról.

A kulturális antropológiában az ötvenes-hatvanas években végbemenő strukturalista és kognitív fordulat a térérzékelés vizsgálatának felértékelődéséhez vezetett. A nyelvészet és az antropológia sok tekintetben egymás mellett, szoros kölcsönhatásban haladt. A hazai olvasó számára az egyik legismertebb antropológiai jellegű munka Edward T. Hall[5] (1966, 1975) Rejtett dimenziók c. könyve. A kötet a környezetre vonatkozó kulturálisan meghatározott tudás és a kommunikáció, illetve a nyelv kérdéseivel foglalkozik. Hall a „proxemika” kifejezést használja a különböző emberi kultúrák és közösségek tér- és időhasználatának egymással összefüggő feltérképezésére, amely kifejezés bizonyos kutatási hagyományban a „proxemikai ábra” rajzolásával egészül ki. Sok fontos megállapítása közt arra is rámutat, hogy az ember és környezete kölcsönösen alakítják egymást. Az ember megteremti a kultúrát, közben háziasítja magát; a kultúra nyelvén keresztül ismeri meg a valóságot, miközben az építetett (városi) környezet is a kultúra szűrő-szelektáló folyamatának terméke. Térre vonatkozó elképzeléseink elsősorban nem az objektív valóságon, hanem annak szubjektív észlelésén nyugszanak. Bíró A. Zoltán (1990) egy székelyföldi faluról alkotott helyi képet vázol fel, résztvevő megfigyelés során elhangzó megjegyzések alapján.

A mentális térképezés területén a legkülönbözőbb nyelvészeti, pszichológiai és földrajzi megközelítések eredményei kölcsönösen hatottak egymásra. A korai pszichológiai patkánykísérletek (Edward Tolman 1948) szorosan összekapcsolták a térérzékelést, mentális térképezést és az állati/emberi viselkedés vizsgálatát[6]. Az etológia, főleg Konrad Lorenz hatása kimutatható Kevin Lynch[7] (1960) könyvén, a mely azzal foglalkozott, miként tájékozódnak az emberek a városokban. Az egyébként építész végzettségű Lynch munkája készítette elő – Cséfalvay Zoltán[8] (1990) értékelése szerint – a földrajztudomány egy újabb fordulatát. Egy évtizeddel később jelent meg a földrajzkutató Roger Downs[9] (1970) programadó írása, majd 1973-ban David Stea-vel közösen szerkesztett szöveggyűjteménye[10]. Ez utóbbi munka viszont a pszichológus végzettségű, de számos diszciplína területén alkotó Stanley Milgram-re[11] volt hatással, aki 1976-ban tette közzé Párizs mentális térképéről szóló tanulmányát (lásd keretes írásunkat). A mentális térképezés és a behaviorista földrajz körüli szellemi pezsgést jelzi, hogy gyors egymásutánban több összefoglaló jellegű kézikönyv, egyetemi jegyzet is megjelent (például: Gould és White[12] 1974, Downs és Stea[13] 1977, Gold 1980[14], Stoltman[15] 1980, Holahan[16] 1982).

A nyolcvanas évek végétől az olcsóbbá váló számítógépes adatfeldolgozás lehetőséget teremtett összetett elméleti modellek kísérleti, szimulációs és/vagy adatfelvételen alapuló empirikus ellenőrzésére. Barbara Tversky[17] 1993-ban a kognitív térképezés három fő csoportját állapítja meg, a kognitív térképeken kívül a konstruktivista alapokon álló kognitív kollázsokat és térbeli mentális modelleket. Míg a kognitív térképezés a térre vonatkozó tudati tartalmakat gyűjti, a kognitív kollázs (cognitive collage) gondolata szerint térészlelésünk sokkal több tudati elemmel függ össze, például egy távolág megítélésénél figyelembe vehetjük a kocsiút idejét, a zónaidőt, de akár a történelmi hadjáratokat vagy a nyelvcsaládot, és ezekből kollázsszerűen állítjuk össze a térre vonatkozó információt. A megközelítés attól konstruktivista, hogy érdeklődés középpontjában nem a térkép (kollázs) áll, hanem alkotásának folyamata. A dolgot bonyolítja, hogy az információk szisztematikus vagy véletlen hibával állnak rendelkezésünkre tudatunkban. A térbeli mentális modellek (spatial mental models) abból indulnak ki, hogy az egyes térbeli információk nem állnak össze egy teljes képpé, a biztos pontok (landmarks) közti teret a tudatunk tölti ki, modellezi. Pléh Csaba (2000)[18] megfogalmazásában „az értelmező rutinokat rávisszük mindenre, ami ér minket, így válik a világ koherenssé”. A mentális térképezés konstruktivista jellegű megközelítése nem a térképre, hanem a modellépítés folyamatára fókuszál.

Az elmúlt évtizedben újabb megközelítések és elemzési algoritmusok sora született, ám az ezekkel kapcsolatos elméleti keretek áttekintése túlmutatna jelen kötet célkitűzésein. Mint a gyorsan fejlődő kutatási területeknél általában, konferenciaanyagok és publikációk óriási tömege áll elő, amelyekről kézikönyvek sora igyekszik egy általános és strukturált képet felvázolni (például: Portugali[19] 1996, Kitchin és Freundschuh[20] 2000, Kitchin[21] 2002). A korszerű pszichológiai és humánetológiai megközelítések terén egyébként nemzetközi összehasonlításban is kiemelkednek a hazai kutatók, László Ervin[22], Csányi Vilmos és szerzőtársaik (1993, 1996) munkái.

Az alkalmazott kutatások sajátja, hogy csak ritkán alapoznak a legújabb elméleti megközelítésekre, inkább a már elfogadottnak tekintett megállapításokra hagyatkozva dolgoznak. Mivel jelen kötet elsősorban gyakorlati alkalmazásra igyekszik felkészíteni, a következő oldalakon bemutatandó módszertani megfontolások a kognitív térképezés kezdeteire, azaz Lynch, Downs és Gould munkáira vezethetők vissza.

Adatgyűjtés és adatfeldolgozás

A mentális térképezés módszertani alapjai is kidolgozás alatt állnak, aminek több oka is van. Egyrészt az interdiszciplináris jelleg tág teret enged a módszertani kísérletezéseknek; negatív megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy nincs olyan egységes elméleti keret, amelyhez igazodhatna a módszertan. Másrészt, az elméleti keretek gyakori és nagy fordulatai (például statikus helyett konstruktivista szemlélet) miatt a kialakuló módszertan nem tud zökkenőmentesen építkezni a korábbi eredményekre. Harmadrészt arról se feledkezzünk meg, hogy a számítógépes támogatás feltételei – amelyek más tudományterületeken is gyors módszertani eróziót okoztak – a térképjellegű adatok esetében viszonylag későn jelentek meg. A térképek és térre vonatkozó információk jellegzetesen kép jellegű anyagok, márpedig nagy tömegű képet adatbázisszerűen kezelni csak a legkorszerűbb számítógépeken lehet.

A mentális térképezés leggyakoribb adatgyűjtési technika típusai:

Tisztán kvantitatív jellegű adatfelvétel, survey

Tisztán kvalitatív, nem rajzoltató adatgyűjtés és feldolgozás, interjú

Szabad térképrajzoltatáson alapuló, free recall adatfelvételek

Standarditásra törekvő, oriented recall térképrajzoltatás, interjú

Kész (tér)képekből kiinduló adatfelvételek

Etikai aspektusok

A mentális térképek felderítése során a kutató bizalmas információk birtokába jut; az eredmények interpertálásakor a bizalom megőrzésének, és az ezzel összefüggő etikai megfontolásoknak fontosabb szerepe van, mint annak, hogy az eredmények könnyen értelmezhetők legyenek. Az alapelv az, hogy csak olyan dolgot szabad közzétenni, amelyet a megkérdezettek is nyilvánosságra hoznának magukról.

Módszertani problémának tűnhet, de etikai alapról válaszolható meg az a kérdés, hogy az adatgyűjtés során miről gyűjtsünk adatot: a megkérdezett saját mentális környezetéről, vagy bármely másik, esetleg az összes többi térre vonatkozóan. Etikai szempontból megengedhetetlen, hogy olyan képet mutassunk be emberekről, amelyet ők nem osztanának magukról. „Külső” megítélés közzétételétől többnyire tartózkodni kell, az interjúalanyokat elsősorban a saját városrészükről kérdezzük, viszonylag egyszerűen betartható.

Egy másik fontos kérdés a gyűjtött adatok bizalmas kezelésére vonatkozik. Ha egy mentális térképet ábrázoló ákom-bákom rajz visszakerül a válaszadó természetes közegébe, akkor az ismerősei és az ismeretlenek is rajta fognak nevetni – ami egyrészt megbocsáthatatlan hiba, másrészt pedig a megromló viszony miatt lehetetlenné teszi a kutatás folytatását.

[1] A mentális illetve kognitív térkép fogalmat szinonimáként tárgyaljuk.

[2] Robert M. Downs és David Stea 1973: Cognitive Maps and Spatial Behavior: Process and Products. In: Downs és Stea (szerk.): Image and Environments. Chicago: Aldine Publishing

[3] Malinowski, Bronislaw 1922: Argonauts of the Western Pacific. London: Routledge. (A nyugat-csendes-óceáni térség argonautái. A szöveg bevezetése jelen kötet III. fejezetének szöveggyűjteményében olvasható.)

[4] Fél, Edit and Tamás Hofer: Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian village, Chicago, 1969; Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt, Göttingen, 1972

[5] Hall, Edward T. 1966 (1975): The Hidden Dimension. Garden City: Anchor Books. (Magyarul: 1975, 1987, 1995 stb.: Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat, Katalizátor Iroda, stb.)

[6] Tolman, Edward C. 1948: Cognitive Maps in Rats and Men. In: Psychological Review 55 (4) 189-208.

[7] Lynch, Kevin 1960: The Image of the City. Cambridge MA: MIT Press

[8] Cséfalvay, Zoltán 1990: Térképek a fejünkben. Budapest: Akadémiai

[9] Downs, Roger M. 1970: Geographic Space Perception: Past Approaches and Future Prospects. In: Progress in Geography 2: 65-108.

[10] Robert M. Downs és David Stea (szerk.) 1973: Image and Environments. Chicago: Aldine Publishing (Downs földrajzkutató, Stea pszichológus volt; szövetkezésük jól mutatta a mentális térképezés interdiszciplináris jellegét.)

[11] Milgram, Stanley 1976 (1992): Psychological Maps of Paris. In: Milgram, Stanly: The Individual in a Socal World: Essays and Experiments. (Eds: John Sabini and Maury Silver) McGraw-Hill. (Eredetileg megjelent: Ittelson, W. H., H. M. Prohansky és L. G. Rivlin (szerk.) 1976: Environmental Psychology: People and Their Physical Settings. New York: Holt, Rinehart and Winston)

[12] Gould, Peter R. és Rodney R. White 1974: Mental maps. Harmondsworth: Penguin, Pelican geography and environmental studies (Második, javított és bővített kiadás: 1986, London, New York: Routledge)

[13] Downs, Roger M. és David Stea 1977: Maps in Minds. Reflections on Cognitive Mapping. New York: Harper & Row (A kötet bevezetése jelen fejezet szöveggyűjteményében olvasható.)

[14] Gold, John R. 1980: An Introduction to Behavioural Geography. Oxford: University Press

[15] Stoltman, Joseph P. 1980: Mental maps: resources for teaching and learning. Sheffield: Geographical Association

[16] Holahan, Charles J. 1982: Environmental psychology. New York: Random House (A kötet hat fejezete magyarul is olvasható. In: Dúll Andrea és Kovács Zoltán (szerk.) 1998: Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó)

[17] Tversky, Barbara 1993: Cognitive Maps, Cognitive Collages and Spatial Mental Models. In: Frank, Andrew U. és Irene Campari (szerk.): Spatial Information Theory: A Theorethical Basis for GIS. Lecture Notes in Computer Science 716:14-24 Berlin: Springer

[18] Pléh Csaba 2000: Az elbeszélt történelem a pszichológiában. Előadás elhangzott az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának 2000 május 3-4-én tartott A történeti helyzettudat alakváltozásai: Kényszerpályák és alternatívák a magyar történelemben c. tudományos ülésszakán.

[19] Portugali, Juval 1996: The construction of cognitive maps. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, The geojournal library

[20] Kitchin, Rob és Scott Freundschuh (szerk.) 2000: Cognitive Mapping: Past, Present and Future London, New York: Routledge

[21] Kitchin, Rob 2002: The cognition of geographic space. London, etc.: I.B. Taurus

[22] László Ervin, Robert Artigiani, Allan Combs, és Csányi Vilmos 1996: Changing Visions: Cognitive Maps - Past, Present, and Future. Westport: Greenwood Group, Praeger Publishers

László Ervin, I. Masulli, Robert Artigiani és Csányi Vilmos (szerk.) 1993: The Evolution of Cognitive Maps: New Paradigms for the 21st Century. New York: Gordon and Breach

[23] El programa Mental Map Editor se puede bajar gratuito de la página www.mentalmap.org . El algoritmo fue creado por László Letenyei y Botond Borbély en 2005.

 

Két ország, egy cél, közös siker!

Two countries, one goal, joint success!

Două ţări, un scop, succes comun!

Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

The content of this webpage does not necessarily represent the official position of the European Union.

Conţinutul acestei publicaţii nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a Uniuniii Europene.

www.huro-cbc.eu
www.hungary-romania-cbc.eu


Szavazások

Hallott már a mentalmapról?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Hírek röviden

A mentális térképezés módszertani alapjai is kidolgozás alatt állnak, aminek több oka is van. Egyrészt az interdiszciplináris jelleg tág teret enged a módszertani kísérletezéseknek; negatív megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy nincs olyan egységes elméleti keret, amelyhez igazodhatna a módszertan....

Ez az oldal cookie-kat használ, annak érdekében, hogy jobb böngészési élményt nyújtson. Az oldal használatával hozzájárúl, hogy ezeket a cookie-k használatához. Adatvédelmi nyilatkozat megtekintése.

Cookie-k elfogadása erről az oldalról.

EU Cookie Directive Module Information