A Mentalmap.org magyar nyelvű oldalait 2011-től az Innoratio Kutatóműhely Közhasznú Egyesület szerkeszti.
The Hungarian pages of Mentalmap.org are maintained by Innoratio Research Public Benefit Association.

Mentalmap

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap

Elmélettörténet

E-mail Nyomtatás PDF

A mentális térképezés interdiszciplináris terület, amely az 1960-as évektől kezdve körülbelül egy időben jelent meg a földrajz, a pszichológia, nyelvészet és a társadalomtudományok, elsősorban a kulturális antropológia területén.

A mentális térképek vizsgálata – egyes meglátások szerint – egyidős a kultúra kutatásával, és térhasználat címke alatt már a századforduló néprajzi és antropológiai irodalmában is megjelent. Bronislaw Malinowski[3] (1922), bár kognitív térképezés nála nem bukkan fel, a Trobriand-szigetek közötti kereskedelmi lánc leírásakor utal arra, hogy a szigetek lakói a közvetlenül szomszédos szigeteket tartják közelinek, és ez az elképzelés hatással van a kereskedelmi kapcsolatok alakulására. A hazai néprajzi irodalomból nemzetközi ismertsége és hatása miatt is kiemelendő Hofer Tamás és Fél Edit[4] (1964, 1997) munkája a magyar paraszti gazdálkodás tér- és időbeosztásáról.

A kulturális antropológiában az ötvenes-hatvanas években végbemenő strukturalista és kognitív fordulat a térérzékelés vizsgálatának felértékelődéséhez vezetett. A nyelvészet és az antropológia sok tekintetben egymás mellett, szoros kölcsönhatásban haladt. A hazai olvasó számára az egyik legismertebb antropológiai jellegű munka Edward T. Hall[5] (1966, 1975) Rejtett dimenziók c. könyve. A kötet a környezetre vonatkozó kulturálisan meghatározott tudás és a kommunikáció, illetve a nyelv kérdéseivel foglalkozik. Hall a „proxemika” kifejezést használja a különböző emberi kultúrák és közösségek tér- és időhasználatának egymással összefüggő feltérképezésére, amely kifejezés bizonyos kutatási hagyományban a „proxemikai ábra” rajzolásával egészül ki. Sok fontos megállapítása közt arra is rámutat, hogy az ember és környezete kölcsönösen alakítják egymást. Az ember megteremti a kultúrát, közben háziasítja magát; a kultúra nyelvén keresztül ismeri meg a valóságot, miközben az építetett (városi) környezet is a kultúra szűrő-szelektáló folyamatának terméke. Térre vonatkozó elképzeléseink elsősorban nem az objektív valóságon, hanem annak szubjektív észlelésén nyugszanak. Bíró A. Zoltán (1990) egy székelyföldi faluról alkotott helyi képet vázol fel, résztvevő megfigyelés során elhangzó megjegyzések alapján.

A mentális térképezés területén a legkülönbözőbb nyelvészeti, pszichológiai és földrajzi megközelítések eredményei kölcsönösen hatottak egymásra. A korai pszichológiai patkánykísérletek (Edward Tolman 1948) szorosan összekapcsolták a térérzékelést, mentális térképezést és az állati/emberi viselkedés vizsgálatát[6]. Az etológia, főleg Konrad Lorenz hatása kimutatható Kevin Lynch[7] (1960) könyvén, a mely azzal foglalkozott, miként tájékozódnak az emberek a városokban. Az egyébként építész végzettségű Lynch munkája készítette elő – Cséfalvay Zoltán[8] (1990) értékelése szerint – a földrajztudomány egy újabb fordulatát. Egy évtizeddel később jelent meg a földrajzkutató Roger Downs[9] (1970) programadó írása, majd 1973-ban David Stea-vel közösen szerkesztett szöveggyűjteménye[10]. Ez utóbbi munka viszont a pszichológus végzettségű, de számos diszciplína területén alkotó Stanley Milgram-re[11] volt hatással, aki 1976-ban tette közzé Párizs mentális térképéről szóló tanulmányát (lásd keretes írásunkat). A mentális térképezés és a behaviorista földrajz körüli szellemi pezsgést jelzi, hogy gyors egymásutánban több összefoglaló jellegű kézikönyv, egyetemi jegyzet is megjelent (például: Gould és White[12] 1974, Downs és Stea[13] 1977, Gold 1980[14], Stoltman[15] 1980, Holahan[16] 1982).

A nyolcvanas évek végétől az olcsóbbá váló számítógépes adatfeldolgozás lehetőséget teremtett összetett elméleti modellek kísérleti, szimulációs és/vagy adatfelvételen alapuló empirikus ellenőrzésére. Barbara Tversky[17] 1993-ban a kognitív térképezés három fő csoportját állapítja meg, a kognitív térképeken kívül a konstruktivista alapokon álló kognitív kollázsokat és térbeli mentális modelleket. Míg a kognitív térképezés a térre vonatkozó tudati tartalmakat gyűjti, a kognitív kollázs (cognitive collage) gondolata szerint térészlelésünk sokkal több tudati elemmel függ össze, például egy távolág megítélésénél figyelembe vehetjük a kocsiút idejét, a zónaidőt, de akár a történelmi hadjáratokat vagy a nyelvcsaládot, és ezekből kollázsszerűen állítjuk össze a térre vonatkozó információt. A megközelítés attól konstruktivista, hogy érdeklődés középpontjában nem a térkép (kollázs) áll, hanem alkotásának folyamata. A dolgot bonyolítja, hogy az információk szisztematikus vagy véletlen hibával állnak rendelkezésünkre tudatunkban. A térbeli mentális modellek (spatial mental models) abból indulnak ki, hogy az egyes térbeli információk nem állnak össze egy teljes képpé, a biztos pontok (landmarks) közti teret a tudatunk tölti ki, modellezi. Pléh Csaba (2000)[18] megfogalmazásában „az értelmező rutinokat rávisszük mindenre, ami ér minket, így válik a világ koherenssé”. A mentális térképezés konstruktivista jellegű megközelítése nem a térképre, hanem a modellépítés folyamatára fókuszál.

Az elmúlt évtizedben újabb megközelítések és elemzési algoritmusok sora született, ám az ezekkel kapcsolatos elméleti keretek áttekintése túlmutatna jelen kötet célkitűzésein. Mint a gyorsan fejlődő kutatási területeknél általában, konferenciaanyagok és publikációk óriási tömege áll elő, amelyekről kézikönyvek sora igyekszik egy általános és strukturált képet felvázolni (például: Portugali[19] 1996, Kitchin és Freundschuh[20] 2000, Kitchin[21] 2002). A korszerű pszichológiai és humánetológiai megközelítések terén egyébként nemzetközi összehasonlításban is kiemelkednek a hazai kutatók, László Ervin[22], Csányi Vilmos és szerzőtársaik (1993, 1996) munkái.

Az alkalmazott kutatások sajátja, hogy csak ritkán alapoznak a legújabb elméleti megközelítésekre, inkább a már elfogadottnak tekintett megállapításokra hagyatkozva dolgoznak. Mivel jelen kötet elsősorban gyakorlati alkalmazásra igyekszik felkészíteni, a következő oldalakon bemutatandó módszertani megfontolások a kognitív térképezés kezdeteire, azaz Lynch, Downs és Gould munkáira vezethetők vissza.

 

Két ország, egy cél, közös siker!

Two countries, one goal, joint success!

Două ţări, un scop, succes comun!

Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

The content of this webpage does not necessarily represent the official position of the European Union.

Conţinutul acestei publicaţii nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a Uniuniii Europene.

www.huro-cbc.eu
www.hungary-romania-cbc.eu


Szavazások

Hallott már a mentalmapról?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég böngészi

Hírek röviden

A mentális térképezés módszertani alapjai is kidolgozás alatt állnak, aminek több oka is van. Egyrészt az interdiszciplináris jelleg tág teret enged a módszertani kísérletezéseknek; negatív megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy nincs olyan egységes elméleti keret, amelyhez igazodhatna a módszertan....

Ez az oldal cookie-kat használ, annak érdekében, hogy jobb böngészési élményt nyújtson. Az oldal használatával hozzájárúl, hogy ezeket a cookie-k használatához. Adatvédelmi nyilatkozat megtekintése.

Cookie-k elfogadása erről az oldalról.

EU Cookie Directive Module Information